|
|
|
 |
| Régebbi
híradók - 113. szám |
|
 |
 |
|
113.
híradó |
2010.
december 1. |
X.
évf. / 12. |
|
|
|
|
|
| |
|
|
 Szabó
Nándor 80 éves |
| Köszöntjük
az Éremgyûjtõk Híradóját |
|
Beszámoló
a MÉE küldött közgyûlésérõl |
| Ami
a 8. Melléklapból kimaradt…I. |
| Római
császárok pénzeinek katalógusa |
| Bányászjelvény
a bányásztársadalom jelképe |
|
A
Magyar Éremgyûjtõk Egyesületének
2011. évi tagdíja |
| |
|
|
|
BÉKÉS
KARÁCSONYT!
(Egino Weinert érme)
|
|
| |
|
|
|
Szabó
Nándor 80 éves |
|
| |
|
|
|
| |
|
|
2010.
november 28-án töltötte be 80-ik életévét
Szabó Nándor gyûjtõtársunk.
A baranyai éremgyûjtõk nevében
Raýman János köszöntötte az ünnepeltet
a vasárnapi összejövetelen és egy,
erre az alkalomra készült ezüst emlékérmet
adott át részére. Ennek egyik oldala
a Baranya Megyei Éremgyûjtõk vándorgyûlési
medáljának az elõlapja, melyen Pécs
város címere látható, míg
hátoldalán az ünnepeltet köszöntõ
felirat olvasható. Ábránkon ezt az érmet
vizsgálja a jubiláns, akinek ezúton is
kívánjuk, hogy még sokáig, jó
egészségben lelhesse örömét
az érmek varázslatos világában!
|
Hágen |
| |
|
|
|
| |
|
|
Köszöntjük
az Éremgyûjtõk Híradóját
|
| |
|
|
| |
|
|
1993.
márciusában jelent meg elõször
a kecskeméti éremgyûjtõk lapja,
az „Éremgyûjtõk Híradója.”
Évente 5-6 számot bocsátottak útjára,
amelyekben idõszerû híreket közöltek
a helyi gyûjtõknek és minden esetben
egy-két rövid írás is helyt kapott,
valamilyen Kecskemétet és környékét
érintõ numizmatikai emlékrõl.
Ezek, a helyi témákat feldolgozó ismertetések
természetesen szélesebb körben is érdeklõdésre
számottartó, értékes adatokat
gyûjtöttek össze. Ma már részét
képezik a magyar numizmatika irodalmának.
|
| |
|
|
|
| |
|
|
Számunkra
azért is kedves ez a kis lap, mert ma is valljuk, hogy
annak idején a Pécsi Dénár megindításában,
mint lehetséges példa feltétlenül
szerepet játszott.
Ezért a 18-ik évét taposó, lassan
nagykorúvá váló lap 2010 szeptemberében
megjelent 100. száma alkalmából, szívbõl
köszöntjük a kiadását létrehozó
szerkesztõjét, Leányfalusi Károlyt
és segítõ társait! |
A
szerkesztõk |
|
|
|
|
|
|
Beszámoló
a MÉE küldött közgyûlésérõl
|
| |
|
|
| |
|
|
Budapesten
a MABEOSZ székházában tartotta küldött
közgyûlését a Magyar Éremgyûjtõk
Egyesülete 2010. november 27-én.
Dr. Török Pál elnök köszöntõje
után értékelte a 2010-es évet.
Az Egyesület mind szakmai, mind gazdálkodási
szempontból teljesítette korábbi elképzeléseit.
Az Egyesület rendezvényeirõl is beszámolt,
dicsérõ szavakkal emlékezett meg a pécsi
Vándorgyûlésrõl és az ottani
eseményekrõl.
A 2011. évi Numizmatikai Nyári Egyetemnek még
nincsen gazdája és helyszíne.
A küldöttek elfogadták a jövõévi
tagdíj összegét, amely a jelenlegi változatlanul
hagyását jelenti, tehát 6.000,- Ft-ot. |
Farkas
Árpád |
|
|
|
|
| |
|
|
Ami
a 8. Melléklapból kimaradt…I. |
| |
|
|
| |
| Rétfalvi
Sándor: Eck Imre |
| |
Ez
év május 31-én jelent meg a Pécsi
Dénár 8. Melléklapjaként Rétfalvi
Sándor érmeinek katalógusa. Mint az elõszóban
írtuk: „Bár törekedtünk rá,
de összeállításunk közel sem
tekinthetõ teljesnek…” Ezen megérzésünk
hamar igazolódott. A MÉE 40. Vándorgyûlésére
Rétfalvi mûvész urat is felkértük
elõadóként. Anyaga összeállítása
közben „kincseket” – értsd alatta
érmeket – rejtõ fiókjából
elõhúzott egy Eck Imrét ábrázoló
medált, mondván ezt is soroljuk be a vetítendõ
ábrák közé. Nos ez az elsõ
hiány, ami tudomásunkra jutott. De mielõtt
rátérnénk az érem ismertetésre,
néhány mondatban meg kell emlékeznünk
az immáron 50. évfordulóját ünneplõ
Pécsi Balettrõl és alapítójáról,
a 80 éve született Eck Imrérõl.
Eck Imre balettmûvész, koreográfus 1930.
december 2.-án látta meg a napvilágot
Budapesten. Nádasi Ferencnél tanult. 1949-ben
lett az Operaház tagja. 1950-1960 között
az Operaház magántáncosa volt. Az Állami
Balett Intézet végzõs évfolyamával
a Pécsi Nemzeti Színházban 1960-ban megalakította
a ma már nemzetközi hírû Pécsi
Balettet, amely akkor az ország második állandó
balettegyüttese lett. Eck 1968-ig igazgatója,
majd 1993-ig, nyugdíjba vonulásáig mûvészeti
vezetõje volt. Koreográfusi ténykedése
az 1980-as évek végéig meghatározta
a társulat repertoárját. Egyebek mellett
Kossuth és Liszt Díjjal ismerték el munkásságát,
Pécs városa pedig díszpolgárává
fogadta. Budapesten hunyt el 1999. december 20-án.
|
| |
|
| |
A
Pécsi Balett társulata 1961. január
3-án tartotta elsõ bemutatóját,
melyen Eck Imre emlékezetes koreográfiájával
táncolták el Szokolay Sándor zenéjére
Az iszonyat balladáját, Vujicsics Tihamér
kompozíciójára a Változatok egy
találkozásra és Hidas Frigyes muzsikájára
a Concerto a szivárvány színeire c. baletteket. |
| |
Rátérve
írásunk tárgyára: a 80 Ø
mm nagyságú, öntött bronzérem
elõlapján az idõsödõ balettmûvész
kissé jobbra nézõ portréja látható,
a fej két oldalán pedig köriratban az ECK
IMRE név olvasható. Az RS mesterjegy a jobb
váll felett található. A hátlapon
felül PÉCSI BALETT szöveg, alul 1961-2001
évszámok olvashatók. Az éremmezõ
közepét teljesen kitölti, mint fõ
motívum a szándékosan szélesen
mintázott 4O-es szám, amely nem az alapítás,
hanem az elsõ pécsi balettelõadás
évfordulójára utal. A mesterjegyet
itt a 4-es szára és a O közé helyezte
a mûvész. |
| |
|
| |
Végezetül
itt a jó alkalom, hogy egy korábbi adósságunkat
is törlesszük: „Egy érem metamorfózisa”
címû cikkünkben (Pécsi Dénár
2003. július 1. III. évf./7. 24. szám)
írtunk Eck Imre síremlékérõl,
melyet az özvegy kérésére szintén
Rétfalvi Sándor alkotott. Akkor az elhunyt kedvenc
érmét (amely a Mecseki Fotóklubnak készült
1977-ben) formázó sírkövet nem tudtuk
képen bemutatni. Ezt a mulasztásunkat most pótoljuk.
(A síremlék Budapesten a Kerepesi úti
temetõ a 42/1-A-26 számú sírhelyén
található.) Érdekességként
megemlítjük, hogy az egyik internetes portálon
a síremlék alkotójának Amerigo
Tot-ot jelölik meg. A tévedés nyilván
abból adódott, hogy az Olaszországban
élt, de Magyarországon Tóth Imrének
született szobrászmûvész nagy mûve,
a gödöllõi Szent István Egyetem aulájában
található „A mag megdicsõülése”
c., 120 négyzetméter nagyságú
bronz relief motívumai nagyban emlékeztetnek
Rétfalvi Sándor fentebb bemutatott érmére,
és ebbõl következõen a síremlékre
is, de az elsõbbség vitathatatlanul az utóbbi
mûvészé, hiszen a Mecseki Fotóklub
érme 1977-ben készült, míg a gödöllõi
dombormûvet csak 1983-ban avatták föl. |
Süle
Tamás |
| |
|
|
|
| |
|
|
Római
császárok pénzeinek katalógusa
|
| |
|
|
| |
|
|
A
legutóbbi mohácsi éremgyûjtõ
találkozón Bácska Palánkáról
egy szerb numizmatikus is részt vett. De nem csak kíváncsian
körülnézni jött, hanem három
viszonylag új numizmatikai munkáját is
bemutatta a gyûjtõknek. Ðorde Jamušakov:
Rimski carevi i njihov novac 1, 2 és 3. kötetét.
A három kötet a római császárkor
pénzeinek katalógusa Kr. e. 27-tõl 235-ig.
Augustus Imperator Casaertól, Marcus Aurelius Severus
Alexanderig.
A katalógus természetesen tartalmazza a rövid
ideig forgalomba került családtagok, feleség,
leány stb. nevére vert pénzeket is. Uralkodónként
sorszámoz. Elõbb az uralkodóról
rövid ismertetés olvasható, majd a pénzeinek
leírása következik. A leírás
a megnevezés után a Cohen, ill. a RIC számaira
hivatkozva azonosítja a pénzérmét.
Majd az elõlap rövid leírása és
szövege, aztán a hátoldal leírása
és szövege következik. A pénzek mindkét
oldalát fekete fehér, viszonylag jó ábrán
is bemutatja. Úgy vélem jól szerkesztett,
áttekinthetõ munka. De azt hiszem nem csak a
délszláv nyelveket beszélõk használhatják.
A leírásoktól eltekintve szinte nyelvi
nehézség nélkül is alkalmas, mint
katalógus.
A római pénzek gyûjtõi és
szerelmesei bizonyára sok érdekességet
is találnak benne. |
| |
|
Raýman
|
| |
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
Bányászjelvény
a bányásztársadalom jelképe |
| |
| |
Jó
szerencsét! – 1893 óta köszöntik
egymást eme bíztató üdvözléssel
a bányászok Magyarországon. S a világon
talán mindenhol, de Közép-Európában
biztosan így.
Glück auf! – szól a német köszönés,
melybõl annak magyar megfelelõje származik.
Tükörfordításban ez a Szerencse fel!
kifejezésnek felel meg, mely az idõk folyamán
„magyarosodott” Jó szerencsét!-re.
A magyar nyelvû bányászhimnusz mai napig
õrzi ezt az eredeti köszöntést kezdõ
soraival: „Szerencse fel, szerencse le, ilyen a bányász
élete…..” Ma is élõ hagyomány,
hogy „Utolsó jó szerencsét!”köszöntéssel
búcsúznak el másvilágra távozó
bajtársaiktól a bányászok.
A bányásztársadalom hagyományainak,
máig õrzött, élõ jelképeinek
sorában a köszöntés mellett a másik
legismertebb és legrégibb örökségünk
a bányászjelvény.
|
| |
|
| |
A
bányászjelvény igen közismert. Két
eleme van: a nyeles ék és a kalapács,
mely eszközök a vájárok legfontosabb
szerszámai voltak mind a külszíni, mind
pedig a földalatti bányászat kezdete óta.
Ezeket a szerszámokat a jelvény keresztben elhelyezve
ábrázolja, de a napi életben, a munkájuk
végzése közben is gyakran így, keresztben
tették le szerszámaikat. A közismert bányászjelvény
motívumait tehát ez a két eszköz
képezi.
Az eltelt évszázadok során, az ott kialakult
bányászati tevékenységnek köszönhetõen
tipikusan bányászvárosokká és
falvakká lett települések címereiben,
sõt a generációk folyamán a bányászatot,
mint hivatást választó családok
címereiben is ez a kalapács-ék motívum
szerepel. A formájából vagy helyzetébõl
utalásokat nyerhetünk egy-egy tájegységre,
szövetségre vagy gazdasági tömörülésre.
Bizonyos jelentõséggel bír a bányászék
jobb vagy baloldali elhelyezése is. Fontos technikai
információkat tartalmaznak a hajlított
vagy íves ékek és a kalapácsok
a bányászjelvényekben. Ezekbõl
következtetéseket lehet levonni a kõzet
keménységérõl, vagy az alkalmazott
jövesztési technológiáról.
Ám ezek a motívumok sajnálatos módon
áldozatul estek a II. világháborút
követõ nagy német szabványosítási
mozgalomnak. Így szinte elsöprõdtek az
ezzel kapcsolatos hagyományok. Pedig még a XX.
század elején is a bányászjelvény
formája egy-egy iparágat vagy tájegységet
jellemzett.
Szinte magától értetõdõ
természetességgel ez a jelvény jelenik
meg számos bányászati létesítmény
homlokzatán, a bányász egyenruhák
gombjain, a bányász témájú
érmeken és a gyász jeleként megfordítva,
sírjaikon is.
A közelmúltban bezárásra ítélt,
így sajnálatos módon a tevékenységét,
mindennapi termelõ munkáját beszüntetõ,
tucatnyi elhagyott és üresen álló
bányaüzem, aknaépület bejáratán
is ez a gyászt szimbolizáló, az iparág
helyzetét tükrözõ, megfordított
bányászjelvény látható. |
Szirtes
Zoltán |
|
|
| |
A
Magyar Éremgyûjtõk Egyesületének
2011. évi tagdíja |
| |
| |
A
Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete
küldöttközgyûlésének
határozata alapján a 2011. évi tagdíj
összege:
6.000,- Ft.
Az új belépõk regisztrációs
díja:
3.000,- Ft.
A több mint négy évtizedes múltú
Baranyai Éremgyûjtõk
mûködésének költségeihez
a
tagság hozzájárulása:
2.000,- Ft.
(Azok a gyûjtõk, akik a MÉE tagsági
díját
fizetik, a hozzájárulás összegétõl
mentesülnek.)
A tagsági díjat a mellékelt utalványon
kérjük befizetni, lehetõleg OTP
fiókban.
A befizetés határideje: 2011. január
30.
Kérjük a határidõ pontos betartását!
Tisztelettel: Vezetõség
|
|
|
|
Szerkesztõk:
Hágen J. – Raýman J. – Süle
T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf
325
e-mail: info@pecsidenar.hu |
|
|
| |
|
|
|
|
|
Ma 2012. május 20.
Bernát napja van
|
|
|
