|
|
|
 |
| Régebbi
híradók - 114. szám |
|
 |
 |
|
114.
híradó |
2011.
január 1. |
XI.
évf. / 1. |
|
|
|
|
|
| |
|
|
 Egyetemtörténeti
kiállítás |
| A
pécsi Bányász-Kohász-Erdész
Találkozó jelvénye |
|
Numizmatika
a Pécs Lexikonban |
| Egy
osztrák St. Eligius éremrõl |
| Az
Európai Áru- és Podgyászbiztosító
Részvénytársaság részvénye |
| Könyvismertetés
az új Szent Borbála könyvrõl |
|
A
pécsi Községi Polgári Leányiskola
jelvénye |
| |
|
|
|
BUÉK
!
|
|
|
Egyetemtörténeti
kiállítás |
| |
|
|
| |
|
|
A
pécsi könyvtárak összevonása
után a volt Egyetemi Könyvtár Szepesy Ignác
utcai épületében a Történeti
Gyûjtemény, lényegében a Klimo
Könyvtár maradt és ide települt az
Egyetemi Levéltár. A Könyvtár régi
épületének földszintjén Egyetemtörténeti
Kiállítást nyitottak meg 2010. november
14-én. A kiállítás anyagát
a Király utcai Vasváry-házban megszüntetett
Egyetemtörténeti Kiállítás
szolgáltatta. Igaz, ez a kiállítás
már szakított a gyûjtemények bemutatásával.
Inkább ízelítõt ad a tárgyi
emlékekbõl és ezt igyekszik a megfelelõ
történeti korok hangulatát idézõ
környezetben elhelyezni. Az elsõ terem a középkori
pécsi egyetemet idézi, a második egy
reneszánsz tudós dolgozószobája,
a harmadikban a pécsi felsõoktatásból
felvillantott emlékek találhatók, a negyedikben
a Pécsi Tudományegyetem története
zsúfolódik 1950-tõl napjainkig, az utolsó
egy rektori szoba, filmekkel, hangdokumentumokkal, neves pécsi
professzorok bútoraival berendezve. A baranyai éremgyûjtõk
kis csoportjának november 25-én Pohánka
Éva osztályvezetõ mutatta be a kiállítást.
Mivel a legtöbb eredeti tárgy érem a kiállított
tárgyak között, érthetõ módón
ez érdekelte legjobban a megjelenteket.
|
Raýman
János |
| |
|
|
|
| |
|
|
| |
|
|
|
| |
|
|
A
pécsi Bányász-Kohász-Erdész
Találkozó jelvénye |
| |
| |
Az
1892-ben Selmecbányán megalakult Országos
Magyar Bányászati és Kohászati
Egyesület (OMBKE) azóta is, rendszeresen megrendezi
a Bányász-Kohász-Erdész Találkozókat.
2010. május 27-30. között a 13. Európai
Bányász-Kohász Találkozó
és a 8. Magyar Bányász-Kohász-Erdész
Találkozó került megrendezésre
Pécsett, az Európa Kulturális Fõvárosa
hivatalos programjaként. A négy napos rendezvény
közel 2000 résztvevõje Magyarországon
kívül Ausztria, Belgium, Csehország,
Hollandia, Lengyelország, Németország,
Olaszország, Oroszország, Bosznia, Románia,
Ukrajna és Szlovákia küldötteibõl
tevõdött össze.
Pécs városa ilyen pompás bányász
díszünnepséget (díszfelvonulás
színes egyenruhákban, zászlók
és zenekarok kíséretében, zenei
koncertek, nemzetközi ásványkiállítás
és börze, borkóstolás, emlékmise
a bányászok és kohászok emlékére,
emlékmû koszorúzás, emlékkõ
elhelyezés stb.) akkor sem ért meg, amikor
a szakma még meghatározó volt a város
életében.
Az OMBKE minden találkozóra bocsátott
ki alkalmi jelvényt, a Telkibányán
megtartott elsõt kivéve. Volt jelvény
tehát 2000-ben Tapolcán, majd 2001-ben Tatabányán,
2002-ben Sopronban, 2004-ben Miskolcon, 2006-ban Egerben,
2008-ban Székesfehérváron és
most, a 2010-ben Pécsett megrendezésre került
összejövetelen.
|
| |
|
|
|
| |
|
|
A
jelvények mindenben megegyeznek egymással, különbség
a jelvényen szereplõ városnévben
és az évszámban van. (Lásd a Miskolci
találkozó jelvényét 2004-bõl).
A pécsi rendezvény jelvénye még
kiegészült az EU jelképpel, a 12 aranysárga
ötágú csillaggal.
A pécsi találkozó alkalmi jelvénye
kék alapra helyezve középen az erdészek
zöld tölgylevelekbõl álló ötágú
csillaga, amelyre fekete öntõüstöt helyeztek
fehér bányászjelvénnyel, utalva
a selmeci és soproni közös hagyományra.
Alatta piros-fehér-zöld szalagon PÉCS 2010
felirat van elhelyezve. A jelvényt 12 aranysárga
ötágú csillag fogja közre. Körirata
fehér: 13. EUROPÄISCHER KNAPPEN- UND HÜTTENTAG.
A sajtó számára használatos jelvény
körirata fekete, és a szalagon kiírták
a találkozó teljes idõtartamát
is: PÉCS, 27-30. MAI. 2010.
A jelvények mérete: Ø = 43 mm.
|
Szirtes
Zoltán |
|
|
|
|
|
|
Numizmatika
a Pécs Lexikonban
|
| |
|
|
| |
|
|
Végre,
sokunk örömére 2010. december 10-én
megjelent a PÉCS LEXIKON, amely a kétezer éves
város történetén túl az élet
minden területének tudnivalóit tárja
az olvasó elé. Így a kereskedelem, az
ipar, az oktatás, a közmûvelõdés,
a közigazgatás, a mûvészetek, az
építészet, a tudomány, a vendéglátás,
a természeti környezet, a sport pécsi vonatkozásai,
és még sok minden más is megtalálható
a két kötet 1050 oldalán olvasható
4700 szócikkben, amit 131 szerzõ írt.
2600 fekete-fehér, illetve színes ábra
szemlélteti a leírtakat. Romváry Ferenc,
a lexikon fõszerkesztõje és szerkesztõtársai
óriási munkát végeztek, aminek
köszönhetõen végül megszülethetett
ez a városlexikon, amely minden túlzás
nélkül az EKF év egyik kiemelkedõ
és maradandó produktumának minõsíthetõ! |
| |
|
| |
Bárhol
is lapoz bele az ember a kötetekbe, mindenhol sok érdekes
információt talál, így aztán
akár órákig olvasgathat az, aki meghatározott
cél nélkül üti fel a lexikont. De
minket most célzottan az érdekel, hogy a numizmatikához
kapcsolható témák milyen arányban
találhatók a szócikkek között.
Módszeresen, de a teljesség igénye nélkül
végignézve az oldalakat örömmel mondhatjuk,
hogy gyakran találunk éremmûvészeti
és éremtani írásokat, utalásokat,
ábrákat. Így természetesen a város
jelentõsebb szobrász és éremmûvészei,
mint pl. Palotás József, Rétfalvi Sándor,
Soltra Elemér, Török János, Trischler
Ferenc életrajza és mûvei szerepelnek
a szócikkekben, éppúgy, mint az alkotásoknak
testet adó néhai Balogh Imre bronzöntõ
mester is. De emlékezhetünk Vándor Bélára
is, aki szép jelvényeket (pl. a Pécsi
Dalárdáét) és érmeket alkotott.
Az ismert régi éremgyûjtõk közül
Klimo György püspököt és Wiesner
Rajmár bányamérnököt említjük,
de a maiak közül is helyet kaptak néhányan.
Érmeket bemutató képek szép számmal
akadnak, így pl. láthatjuk a régmúltból
a szerecsenfejes dénárt, az Országos
Dalárünnepély emlékérmét
1886-ból, az Országos Magyar Bányászati
és Kohászati Egyesület Pécsett tartott
közgyûlési érmét 1898-ból,
vagy a közelebbi múltból az elsõ
Országos Kisplasztikai Biennále medálját
1967-bõl, a Pécsi Ipari Vásár
eozin korongját 1973-ból. Raýman János
alkotása, az „Uránbányászat
emlékérme” eredetileg az urándúsítás
30 éves évfordulójára készült.
A személyi érmek közül említhetjük
a Kerpel-Fronius Ödön, a Szentágothai János,
a Schmidt Lajos és a Grastyán Endre orvosprofesszorokat
ábrázoló alkotásokat, vagy a Jendrassik
Loránd Jutalomérem képét. De pénzek,
szükségpénzek, jelvények, részvények,
pecsétek és címerek, sõt „kincsleletek”
is találhatók a két kötetben. Elismerésnek
tekinthetjük, hogy az immáron tizedik évfolyamát
is betöltött Pécsi Dénár-t
külön szócikkre érdemesítették
a szerkesztõk! A hozzá tartozó ábrán
a 83. szám címlapja látható, melyet
a francia emlékmû plakettje díszít.
Végül megemlítjük, hogy a Pécsi
Dénár korábbi szerzõi közül
szócikk íróként részt vett
a lexikon megalkotásában B. Horváth Csilla,
Gál Éva, Márfi Attila, Pohánka
Éva, Raýman János, Rozs András,
Vargha Dezsõ és e sorok írója.
|
Süle
Tamás |
|
|
|
|
| |
|
|
Egy
osztrák St. Eligius éremrõl |
| |
|
|
| |
Egy
érdekes Szent Eligiusz érem kiadásáról
kaptam hírt Karl Josef Sommertõl, a pécsi
Szent Eligiusz Társaság esseni tagjától.
(Mint tudjuk, Essen is 2010-ben nyerte el Európa Kultúrális
Fõvárosa kitüntetõ címet.)
Üdvözlõ sorai mellett beszámolt arról
is, hogy a „Münze Österreich“ egy új,
ovális bronz érmet adott ki Szent Eligiusz jubileumi
emlékéve alkalmából. Ugyanis Szent
Eligiusz a numizmatkusok védõszentje 660 évvel
ezelõtt, 1350. december 1-én hunyt el.
A medál elõlapján ST. ELIGIUS név
olvasható. Középen püspöki ornátusban
az ötvös és pénzverõ püspök,
St. Eligius alakját látjuk, amint éppen
érmet ver. A hátoldalán az ún.
Eligius kereszt van elhelyezve, a horgony és a kereszt
különleges változata. Ez a különleges
jel a legtöbb, általa készített
meroving pénzérmén is megtalálható.
Körirata PATRONUS MONETAE. Az érmet az “Austrian
Mint” bocsátotta ki fényezett és
patinázott változatban.
Mérete: 31x38 mm.
|
Schröder-Zákányi
Péter |
| |
|
| |
| |
|
|
|
| |
|
|
Az
Európai Áru- és Podgyászbiztosító
Részvénytársaság részvénye
|
| |
|
|
| |
|
|
Miért
mutatom be a Pécsi Dénárban ezt a részvényemet?
Mert...
Elõdjét az Európai Utipodgyász
Biztosító Rt-t a pécsi Cserkuti Engel
Miksa alapította. A krónika szerint e jeles
pécsi polgár 1905-ben Svájcban, a luzerni
pályaudvaron felfigyelt arra, hogy milyen könnyen
lángra lobbanhat a peronon álló bõrönd
egy gõzmozdony szikrájától. Megtudta,
hogy a vasúttársaság csak jelképes
kártérítést fizetne. Ez volt a
„szikra” az Õ fejében, hogy egy
olyan részvénytársaságot hozzon
létre, amely az utazók poggyászára
és baleseti kárára vállal fedezetet.
Az alapító közgyûlés 1907.
május 9-én Budapesten volt, Cserkuti Engel Miksa
Úr magánzó Váczi körút
24 szám alatti lakásán. Az Európai
Utipodgyász Biztosító Rt a világon
a legelsõ erre szakosodott intézmény
volt. Alaptõkéje 300 000 korona, melynek fedezete
1500, egyenként 200 korona névértékû
részvény volt.
Sikerét jelzi, hogy1924-ben már 18 nemzeti Európai
Áru- és Podgyászbiztosító
Rt mûködött, melyeket egy közös
üzemszerzõdés kapcsolt össze. A magyar
részvénytársaságot 1954-ben államosították
és csak 1989-ben indult újra.
|
| |
|
|
|
| |
|
|
A
bemutatott részvény a Pengõ bevezetését
követõen került kibocsátásra
Budapesten és a Glóbusz nyomdában készült.
A háttér grafika mohazöld színû,
a feliratok és bélyegzõ feketék.
A baloldali hullámos vágás a részvénykönyvvel
való azonosítást, hitelesítést
szolgálja.
Ugye mennyi érdekességet tartogat egy papírdarab!
Legyünk büszkék a pécsi polgárra,
Cserkuti Engel Miksára!
Forrás: EUB Hírmondó 2007/1 száma,
az Európai Utazási Biztosító Rt
kiadványa. |
| |
|
Ijjász
István |
|
|
|
|
| |
|
|
Könyvismertetés
az új Szent Borbála könyvrõl |
| |
| |
Az
Országos Magyar Bányászati és
Kohászati Egyesület Kõolaj,- Földgáz-
és Vízbányászati Szakosztálya
egy hagyományõrzõ könyvsorozatot
indított. A közelmúltban megjelent legújabb
kötetük: Szent Borbála, a bányászok
és kohászok védõszentje.
Szerkesztette Dallos Ferencné, a Montan-Press kiadása,
Budapest. 2010. 120 oldal.
|
| |
|
| |
A
pécsi bányászok Szent Borbála
tiszteletét még cseh, morva és német
szülõföldjükrõl hozták
magukkal, csak az állam politikai beavatkozásakor
szûnt meg. De nem tûnt el nyomtalanul, mert amint
lehetõség nyílott rá, feltámadt.
Több helyen, nálunk Vasason alakult Szent Borbála
Egyesület. Pécsett 2006-ban avatták a Budai
vámnál Trischler Ferenc Szent Borbála
szobrát. De ne feledjük, hogy a bányászok
kívánságára 1993-ban Szent Borbála
érem elnevezéssel miniszteri kitüntetést
alapítottak.
A könyvben, a szinte katalógusszerûen felsorakoztatott
nagyszámú Borbála emléket: képet,
szobrot, zászlót, címert, korsót,
érmet stb. helységenként is visszakereshetjük.
Pécs és Baranya tekintélyes helyet kapott
ebben a felsorolásban.
Számunkra az érmek a legfontosabbak. A baranyai
kiadványok közül szerepel a DGT 1891-es öntöttvas
Borbála érme, a pécsieket is érintõ
Szent Borbála állami kitüntetés
és a komlói szénbánya bezárásakor
készült Borbála érem. A baranyaiak
mellett még négy más helységbõl
találunk érmet. A szegedi Szent Borbála
szobor avatási érme, egy tatabányai érem,
a Csepeli Precíziós Öntöde érme
és az ajkai Szent Borbála szobor alapítására
készült érem. De van a könyvben még
két érem, amelyet a tüzérek készíttettek,
mivel Szent Borbála a tüzéreknek is védõ
patrónusa volt.
Az érdeklõdõk számára gazdag
irodalomjegyzék áll rendelkezésre. A
könyv használatát jól szolgálja
a rendszerezése és címadásai.
Képei jó minõségûek, talán
azt lehet csak kifogásolni, hogy kisméretûek.
De ekkora képanyag elhelyezésére aligha
volt más lehetõség. Viszont valamennyi
oldal szélén, a 2,5 cm széles zöld
szegély talán nem túl szerencsés,
fehér szegéllyel is jól mutatna a sok
színes kép, vagy talán hasznosabban is
kitölthetõ lett volna. Aligha okoz olyan esztétikai
élményt, hogy ezért sajnálni kellene.
Jó szívvel ajánlom az éremgyûjtõkön
kívül a bányászattörténettel
foglalkozóknak, a mûvészettörténet
iránt érdeklõdõknek és
mindenkinek, aki szívesen vesz a kezébe egy
szép könyvet.
|
Raýman
János |
|
|
| |
|
|
A
pécsi Községi Polgári Leányiskola
jelvénye |
| |
A
19. század végén a város létszámának
növekedése miatt, az ifjú nemzedék
nevelésére és oktatására
újabb iskolákra volt szükség.
Ezért a város vezetõi 1881-ben új
iskola létesítését határozták
el. Megszervezésére a belvárosi népiskola
akkori igazgatója kapott megbízást, ma
úgy mondanánk, másodállásban.
A kezdeti nehézségeket a gyakori költözés
és vezetõváltás csak növelte.
De Reberics Imre, 1891-ben kinevezett igazgató idejében
már kialakult az új iskola. Végleges
otthonra az 1896-ban elkészült Mária u.
4. sz. alatti épületben lelt. 1950-tõl
ez az iskola lett a Jannus Pannonius gimnázium, a Pius
gimnázium jogutódja.
Az iskolának jelvényt is készíttettek,
mely tulipán alakú, 34x34 mm zománcozott,
kazettás réz jelvény. A két szélsõ
szirom világoskék, a középsõ
sárga. A bal sziromból a jobboldaliba egy fehér
szalagsáv ível át KÖZS. POLG. LEÁNYISK.
felirattal. A sárga szirom csúcsában
egy P betû van elhelyezve. Jelentése nyilván
Pécs. A hátoldalon vízszintesen elhelyezett
biztosítótû van és a készítõ
beütött jelzése: BERÁN N. BPEST DÖBRENTEI
U. 2. |
Gergely
Tibor |
| |
|
| |
|
|
|
|
Szerkesztõk:
Hágen J. – Raýman J. – Süle
T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf
325
e-mail: info@pecsidenar.hu |
|
|
| |
|
|
|
|
|
Ma 2012. május 20.
Bernát napja van
|
|
|
