Aktuális híradó
Régebbi híradók
Melléklapok
Érmek/kiadványok
Tartalomjegyzék
Híradók szerzői
Magunkról
40. Vándorgyűlés
Eseménynaptár
Partnereink
Képgaléria
Adatvédelem
Kapcsolat
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  Régebbi híradók - 116. szám
  
116. híradó
2011. március 1.
XI. évf. / 3.
  
     
   Az 1907-es Pécsi Kiállítás jelvénye
   Numizmatikai írások a Turul-ban
   Ami a 8. Melléklapból kimaradt…III.*
        Rétfalvi Sándor: Pécsi Tudományegyetem érme
   A londoni Kossuth-bankóról a korabeli pécsi sajtóban
   Németbólyi helypénzjegy
   A Mecseki Szénbányák Kutatási Osztályának 25 éves         emlékplakettje
     



Kiállítási emlék 1907

 
   
Az 1907-es Pécsi Kiállítás jelvénye
 
     
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében megjelent az 1888. és 1907. évi pécsi kiállítások és vásárok érmeinek részletes leírása. Ebben a szerzõ bemutat 1907-bõl egy kisméretû háromszög formájú medált, amit a kiállításra látogatók emlékként megvásárolhattak. (L. a címlapon) Leírása: a lekerekített sarkú, egyenlõ oldalú háromszög alakú elõlap közepén nõalak, kezében búzakéve, mögötte férfialak kalapáccsal. Balra a háttérben a pécsi székesegyház négy tornya ismerhetõ fel. Felül háromsoros felirat: PÉCSI / ORSZ. KIÁLLÍTÁS/ 1907. A hátlap üres. Felül fül karikával, tehát láncocskán vagy kis szalagon lehetett viselni. Anyaga aranyozott bronz, mérete 19 mm magas. A szerzõ azt is feltételezte, Huszár, L. und Procopius, B.: No. 1093 alapján, hogy két változat készülhetett. Most talán a képünkön látható példánnyal bizonyítást nyerhet, hogy valóban készült a füles medál mellett, egy jelvényként hordható formátum is, melyek a fül és a tû kivételével mindenben megegyeznek. Érdemes tehát még mindig kutatgatni a mások által lim-lomnak tartott dolgok közt, mert jó eséllyel találkozhatunk hasonló, kallódó érdekes és fontos darabokkal. (Felhasznált irodalom: Raýman János: A pécsi kiállítások és vásárok érmészeti emlékei. I. rész: 1888-1907. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39. (1994) 181-182.)
   
Gergely Tibor
     
     
Numizmatikai írások a Turul-ban
 
 

A közelmúltban megjelent Turul 83. (2010/3.) számában két érdekes numizmatikai vonatkozású írás olvasható.
1. Weisz Boglárka: Kamaraispánok az Árpád-korban.
Kiegészíti és kiigazítja Horváth T. – Huszár L.: Kamaragrófok a középkorban írásának /Numizmatikai Közlöny, 54-55. (1955-1956). 21-32/ az Árpádok idejére esõ részét. Betûrendben és külön kamaránkénti csoportosításban is bemutat minden eddig talált adatot a kamaraispánokról.
2. Soós Ferenc: Tévesen azonosított családi címerek a középkori magyar pénzeken.
A pénzek verdejegyei mellett megjelentek a kiadásért felelõs kamaraispánok, vagy kincstartók jelzései is a pénzeken. Ezek gyakran családi címerek leegyszerûsített változatai voltak. Néhány ilyen jelnek ad új, vagy pontosabb meghatározást a Szerzõ. Örvendetes, hogy a képek már színesek. Címerek esetében a leírás a színeket soha sem tudja helyettesíteni.
Raýman János
   
 
Ami a 8. Melléklapból kimaradt…III.*
Rétfalvi Sándor: Pécsi Tudományegyetem érme
     
     
Egyelõre ez a harmadik Rétfalvi érem, amirõl tudjuk, hogy kimaradt a katalógusból. A baj csak az, hogy ez az alkotás nem a korábbi írásainkban már emlegetett „kincses” fiókból került napvilágra, hanem az Internet „feneketlen bugyrai”-ban bukkant rá véletlenül Raýman János barátunk. Sajnos az éremképen kívül egyéb támpont nem volt mellette, tehát sem adatot, sem leírást, vagy hivatkozást nem társítottak hozzá, ezért nem tudni, hogy mikor, milyen célból és ki rendelte meg az érmet, mekkora, esetleg van-e hátlapja stb. Küllemébõl látható, hogy öntött bronzéremrõl van szó, melynek alkotója, a bal oldalon, lent elhelyezett mesterjegy szerint Rétfalvi Sándor. Önként adódott hát a gondolat, hogy kérdezzük meg a mestert az érem születésérõl. Nos, ezt meg is tettük, de sajnos az ember emlékezete véges és „szelektív”, ezért õ sem tudott felvilágosítást adni a medálról. Nem emlékezett rá, hogy mikor, kinek és milyen célból mintázta a marcona kinézetû harcost.
 
 
Az elõlap bal oldalán hat sorban olvasható szövegbõl annyi kiderül, hogy az alkotás a PÉ/ CSI/ TUDO/ MÁNY/ EGYE/ TEM részére és/vagy megrendelésére készülhetett. Az is tudnivaló, hogy a POTE (Pécsi Orvostudományi Egyetem) és a Janus Pannonius Tudományegyetem egyesülésébõl 2000-ben jött létre a PTE (Pécsi Tudományegyetem), így az érmet is vélhetõen ekkor, vagy utána öntötték. (Itt a történelmi hûség kedvéért meg kell jegyezni, hogy 1948-tól 1951-ig szintén Pécsi Tudományegyetemnek nevezték a korábbi Erzsébet Tudományegyetemet, de a fentebbi érem akkor nem készülhetett, hiszen alkotója abban az idõben még csak az elemi iskola padjait koptatta.)

Végezetül egy kérés a tisztelt olvasókhoz: ha valaki a leírtaknál többet tud az éremrõl, kérjük, ismereteit ossza meg velünk, akár személyesen, akár levélben, vagy e-mailban. (A postacím és az e-mail cím a Pécsi Dénár 8. oldalán található). Fáradozásukat elõre is köszönjük!
Süle Tamás
 
*2010. május 31-én jelent meg a Pécsi Dénár 8. Melléklapjaként Rétfalvi Sándor érmeinek katalógusa
   
A londoni Kossuth-bankóról a korabeli pécsi sajtóban
 
 
Még egy kis vidéki hírlap is megszerezte azokat az érdekes, magyar pénzekkel foglalkozó híreket külföldrõl, amelyeket szívesen olvastak olvasói, bár valószínû sem az osztrákok, sem pécsi kiszolgálói aligha lelkesedtek ezek közzétételéért. Mivel a 150 éve megjelent lapból alig néhány példány létezik, a pénztörténeti érdekességû írást érdemes teljes egészében bemutatni:
„Hírfûzér
Kossuth által Londonban nyomtatott magyar bankjegyekrõl újabb tudósítások érkeztek. A londoni német lap így beszéli a dolgot: Az angol ministerium értesítvén az osztrák követet, hogy a nyomtatást nem akadályozhatja meg, a követ Bécsbe sürgönyzött (febr. 26 dikán) ahonnan azonnal azon utasítást kapta, hogy az osztrák császár nevében a nyomdász ellen pert indítson s a bankjegyek kiadását bírói ítéletig függesztesse föl. A pör tehát megindult s ezen czímet viseli: »the Emperor of Austria versus Day« (az osztrák császár Day ellen) Day a nyomdász neve. A bankjegyek kiadásának felfüggesztését a fölperes részérõl úgy indokolták, hogy az osztrák császárnak, mint magyar királynak, kizárólagos joga van Magyarországban bankjegyeket pénzjegyül kiadni s általában Magyarországban köröztetendõ bármi okmányt az ország czímerével fölruházni, ehhez képest jelenleg a Magyarországban keringõ pénz az osztrák császárnak, mint magyar királynak tekintélye alatt a nemzeti bank által kibocsátott bankjegyekbõl áll, Kossuth Lajos pedig most a Daynél nyomatott bankjegyeket akarja Magyarországban elterjeszteni, hol forradalmat igyekszik elõidézni, s mivel õ ezen bankjegyek kibocsátására az osztrák császár által föl nem hatalmaztatott, kéretik a bankjegyek kiadásának felfüggesztése. Stuart alkancellár a bankjegyek további nyomtatását s kiadását ítéletig csakugyan fölfüggeszttette, de ez alkalmasint már késõn történt. Már egy héttel elõbb 30 milliónál több készen volt, s meglehet, hogy Kossuth azonnal át is vette.
Az ausztriai császárnak Day és Sous elleni perére vonatkozólag eddig bõvebben csak a legitimista »Herald« s a bonapartistikus »Chronocle« nyilatkozik. A Herald szerint a pénzjegyek értéktelen papírosok. Rajtok a magyar czímer áll, melly jelenleg az osztrák császár kizárólagos tulajdona, így e jegyek meghamisított okmányok, s miután azok, a rajtok olvasható biztosítás ellenére egy közpénztár által sem válthatók be, a csalás világos. E papírosért senki sem felelõs, mert az állam mely annak beváltásáért jót áll, nem létezik és talán sohasem fog létezni stb.
Ellenben a »Chronocle« az osztrák kormány elleni gonosz megjegyzés után így szólt: Itt áll az osztrák kormány, mint vádló az angol törvényszék elõtt. Követe azt esküszi, hogy az osztrák császár egyszersmind magyar király is, és mint ilyennek csak neki van joga Magyarország számára bankjegyeket kiadni. Továbbá azt is esküszi, hogy e jegyeket Kossuth Lajos rendelte meg és többek közt forradalmi czélokra szánta. A követ elõbb azt követelte a kormányunktól, hogy lépjen fel ez ügyben, hanem elutasították. Ha csak hamisítás forogna fenn, egyszerûen fordulhatott volna a rendõrséghez, mert angol törvény szerint külföldi bankjegyek hamisítása bûneset.
De hogy hamisítás nem forog fenn, onnan is látszik, mert a követ a fõtörvényszékhez folyamodott, a helyett, hogy Day és Kossuth urakat egyszerûen elfogatta volna. Lett volna csak biztos benne, hogy az osztrák császár jogosan bírja a magyar királyi czímet, minden tétova nélkül hamisítók gyanánt fogathatta volna el a nevezett egyéneket. E kérdés körül fog forogni az egész per. A magyar koronát a Habsburg ház bizonyos feltételek mellett örökölheti, mint pl. Angliában uralkodik Viktória királynõ oly feltétellel, hogy protestáns maradjon és katholikushoz nõül ne menjen. A magyar korona birtokához azon kötelezettség van kapcsolva, hogy az új uralkodó híja össze az országgyûlést, elõde halálát, vagy leköszönését mutassa ki és magát koronáztassa meg. Valószínû azon sajátságos eset következik be, hogy a lordkancellár oda fog nyilatkozni, mikép az osztrák császár ez idõ szerint még nem királya Magyarországnak.”

A 150 éve, 1861. március 10-én megjelent »Pécsi Lapok«-ban találta: Raýman János
 



A londoni Kossuth bankó 1 forintosa
     
     
     
Németbólyi helypénzjegy
     
     
Németbóly nagyközség (ma Bóly város) képviselõtestülete 1924. november 22-én az országos- és hetivásárok helypénzszedésére szabályzatot fogadott el. Néhány részlete:
A vásár és hetivásár alkalmával a nagyközség piacára eladás végett behozott áru, élelmi cikkek, termények és állatok után, továbbá panoráma, cirkusz, erõmûvészeti és minden egyéb beléptidíj mellett megtekinthetõ látványosság után helypénz szedetik, kivéve mégis az ipart, kereskedelmet, mezõgazdasági fellendítést célzó és mûvészet elomozdítására rendezendõ kiállításokat, valamint a tisztán jótékony czélra rendezett látványosságok és mutatványok.
A fizetett helypénzrõl az alábbi minta szerint nyugtabárca szolgáltatandó ki.
   
     
Ezen bárca az árusító által megõrzendõ s a díjszedõ közegek kívánatára felmutatandó, fel nem mutathatás estében a díj újra megfizetendõ. A díjszedésre jogosultak igazolvánnyal látandók el, s ezen igazolvány az árusító kívánságára felmutatandó.
Az igazolvánnyal ellátott díjszedõk jogosítva vannak a szabályszerû díj fizetésének megtagadása esetében az árusítót megzálogolni, amely körülmény azonban még ugyanaz napon a község elöljáróságánál bejelentendõ. A szabályszerû díj lefizetése után a zálogtárgy nyomban visszaadandó.
Az országos vásárok alkalmával a helybeli lakosok helypénzt fizetni nem tartóznak.
 
II. Díjszabás
 
I. osztály
Állatok után darabonként illetve páronként jár:
1.Szarvasmarha, öszvér, ló, szamár után darabonként                 20 Kor
2.Csik, borju és hizott sertés             „               „                              10 Kor
3.Sovány sertés, kecske juh              „               „                                 8 Kor
4.Gida, bárány, pecsenye malac és nyúl          „                                 4 Kor
5.Lúd, pulyka, vadlúd után páronként                                               8 Kor
6.Kacsa, fácán, fogoly,szalonka, vadréce, kakas, tyúk,
csibe után páronként                                                                            6 Kor
7.Galamb, gerlice és egyéb kisebb szárnyas után páronként         4 Kor
8.Szarvas, õz, vaddisznó után darabonként                                    10 Kor

II. osztály
Gyalogteher után, ha az áru kézben tartva, háton vagy nyakba akasztva árusíttatik, az áru minõségére való tekintet nélkül kosár vagy tartályonként fizetendõ:
1.Kis kosár után:                                                                                   4 Kor
2.Kis tartály után:                                                                                4 Kor
3.Nagy kosár után:                                                                               8 Kor
4.Nagy tartály után:                                                                             8 Kor

III. osztály
1.Szekérrõl történõ árusításnál a tartalmazott áru minõségére való tekintet nélkül minden szekér után:                                                                 30 kr
2.Egyes ember, vagy barom által vont taliga után                           10 kr

IV. osztály
1.Sátorban történõ árusításnál az elfoglalt terület minden négyzetmétere után                                                                                                                 10 Kor
2.Kivételt képeznek azonban a kikészített bõr, bõrönd, kocsi, kerékgyártók és bútorok, továbbá az összes gazdasági eszközök /u.m. favillák, fagereblyék, seprõk, kapa-kaszanyelek, sertésólak, talicskák, kocsioldalak, fonott ülések, kosarak, és szellõzõ rosták/ melyek az elfoglalt terület minden négyzetmétere után                                                                                                          8 Kor

V. osztály
Padokon, állványokon történõ árusításnál az elfoglalt terület minden
négyzetmétere után                                                                              8 Kor

VI. osztály
Földön történõ árusításnál az elfoglalt terület minden négyzetmétere után                                                                                                                  6 Kor

VII. osztály
Panoráma, állatsereglet, erõmûvészeti társulatok, cirkusz és egyéb hasonló utalványok az elfoglalt terület minden négyzetmétere után        10 Kor

VIII. osztály
Házalók, köszörûsök, képárulók, csepûrágók, kintornázók stb. és mindazok, kik a vásártéren fel és alá járva árusítanak személyenként                   20 Kor
   
Farkas Árpád
   
A Mecseki Szénbányák Kutatási Osztályának
25 éves emlékplakettje
 
 
A mecseki szénbányászatnál az elemi bányaveszélyek és egészségi ártalmak megelõzése és leküzdése érdekében, amelyek az ötvenes években a bányászat létét fenyegették, a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium 1953-ban hozta létre a Pécsi Szénbányászati Tröszt Kutatási Osztályát.
1963-ban a pécsi és komlói szénmedence bányáinak egyesítésével létrejött a Mecseki Szénbányászati Tröszt és azon belül a Kutatási Osztály. 1984-tõl a Mecseki Szénbányáknál önálló gazdálkodású szervezetként, mint Kutatási Központ mûködött. 1990-tõl a kutatóhely Geopard Kft néven folytatta tevékenységét.
Az évenként kitermelt 1,5 millió t szén 26 gázkitöréssel, 47 bányatûzzel, 15 halálos balesettel járt együtt és évenként 300 bányász lett gyógyíthatatlan szilikózis miatt rokkantnyugdíjas. A témakörök szerint tagozódó kutatóosztály a ’80-as években 30 szakembert foglalkoztatott. Átfogó tevékenysége a bányabiztonság és egészségi ártalmak gyökeres javulását eredményezte.
 
 
A Kutatási Osztály negyedszázados fennállása emlékére egy plakettet készíttettek. Alkotóját nem ismerjük. Középen egy régi metszet alapján, a munkájukat végzõ bányászok láthatók.
Körirata: 25 ÉVES A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK KUTATÁSI OSZTÁLYA, alul 1953 és 1978 évszám között a Kutatási Osztály emblémája, egy biztonsági lámpa és mellette a bányászjelvény.
Alakja a sarkainál legömbölyített egyenlõ szárú trapéz. Egyoldalas, kénmájjal sötétített vörösréz lemezre maratott. Mérete: 71x76 mm.
Szirtes Zoltán

Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 

Ma 2012. május 20.
Bernát napja van
 
 
 
 
 
 

 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán