|
 |
| Régebbi
híradók - 118. szám |
|
 |
 |
|
118.
híradó |
2011.
május 1. |
XI.
évf. / 5. |
|
|
|
|
|
| |
 Rétfalvi
Sándort köszöntjük |
| A
Pécsi Községi Polgári Fiúiskola
sapkajelvénye |
|
Süle
Tamás elõadása a Semmelweis Múzeumban |
„Újabb”
pécsi orvosi érmek XI.*
Lázár
Gyöngyi: Lázár Gyula |
| Egy
Ferenczy éremrõl |
| Száz
éve írta a pécsi sajtó |
Új
könyv
Hans-Jürg
Alfred Diessner: Das deutsche Notgeld von 1914/1915 |
| Magyarországi
botveretek, vagy botcímkék 66. |
| Országos
Éremgyûjtõ Találkozó |
| |
|
|
|
A
születés misztériuma
(Rétfalvi Sándor érme)
|
|
|
Rétfalvi
Sándort köszöntjük |
| |
|
 |
|
| |
Az
ismert pécsi szobrászmûvész és
alkotásai gyakori szereplõi a Pécsi Dénárnak.
Így például ez évben az „Ami
a 8. Melléklapból kimaradt…” mottójú
írásainkban négy alkalommal találkozhattak
olvasóink munkáival a lap hasábjain.
Most viszont nem érmei okán idézzük
meg Rétfalvi Sándor Munkácsy Díjas,
Érdemes Mûvészt, hanem azért, mert
Aknaszlatinán 1941. május 31-én született,
azaz immáron 70. születésnapját
ünnepelheti, amely alkalomból szeretettel köszöntjük
és kívánjuk, hogy még sok szép
szoborral, kisplasztikával, vagy még inkább
éremmel örvendeztesse meg a mûvészetét
kedvelõ közönséget! |
A
szerkesztõk |
A
címlapon Lajos László szülész
professzor érmének hátlapja látható. |
| |
|
|
|
| |
|
|
A
Pécsi Községi Polgári Fiúiskola
sapkajelvénye |
| |
| |
A
pécsi polgári fiúiskola négyosztályos
magániskolaként 1896-ban alakult. 1915-tõl
Nendtvich Andor polgármester közremûködésével
a város kezelésébe került. Kezdetben
a Sörház u. 13. sz. (ma Majorossy Imre u.) alatti
épületben helyezték el, majd több
költözés után a Hunyadi u. 15-17.
sz. (ma Mátyás király u.) alatt kapott
otthont. 1945-1948 között fokozatosan kiépült
a 8 osztályos általános iskolai tanítás
és ennek bevezetése után megszûnt
a polgári iskola. |
| |
|
| |
| Az
iskola tanulói ezt a jelvényt a diáksapkán
viselték. A jelvény kerektalpú pajzs
alakú, Pécs város címerét
ábrázolja. A címerpajzs közepének
felsõ fekete mezõjében I. II. M. T. aranyszínû
felirat olvasható. Alatta csillogó zöld
hegyek és elõtte fehér négyszögû
városkép látható. A hegy ormán
sötétkék mezõben arany korona, mellette
hold és csillag. A jelvény tetején a
színes ékkövekkel díszített
korona.
Körirata fehér mezõben aranyszínû
betûkkel PÉCSI KÖZS. POLGÁRI FIUISKOLA.
Anyaga tûzzománcozott vörösréz.
Hátoldalán lúdtoll tartására
egy hüvely és a feltûzésre szolgáló
akasztó található.
Készítõje valószínûleg
az Elsõ Magyar Tûzzománc Jelvénygyár
(Berényi) Budapest.
Mérete 34x47 mm.
|
Szirtes
Zoltán |
|
|
|
|
|
|
Süle
Tamás elõadása a Semmelweis Múzeumban
|
| |
|
|
| |
|
|
A
Magyar Orvostörténelmi Társaság
Orvosi Numizmatikai Szakosztálya tavaszi ülésén
a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban 2011.
április 16-án dr. Süle Tamás tartott
érdekes elõadást jól válogatott
képekkel Orvosi numizmatika a Pécs Lexikonban
címmel.
Elsõként Pécs Európa Kulturális
Fõvárosa alkalmára, 2010. december 10-én
megjelent kétkötetes Pécs Lexikont ismertette
röviden. Majd néhány szép érmet
mutatott be, amelyek a szócikkek ábrájaként
is szerepelhettek volna. Így Boehm J. D. remek érmét
az 1845 évi természetvizsgálók
pécsi vándorgyûlésérõl
a székesegyház régi csipkés tornyú
ábrájával. Majd két ismert pécsi
professzor, Trischler Ferenc: Donhoffer Szilárd és
Tóth Sándor: Hámori Artur arcmását
ábrázoló érmet. A lexikonban szereplõ
érmek közül bemutatta Soltra Elemér:
Grastyán Díj érmét, Ciránsky
Mária: Kerpel-Fronius Ödön, Bogár
Lívia: Jendrassik Loránd, Soltra Elemér:
Schmidt Lajos és Csikszentmihályi Róbert:
Szentágothai János professzorok emlékét
õrzõ érmeket. Ezt követte a Magyar
Orvosok és Természetvizsgálók
pécsi vándorgyûléseit taglaló
szócikket illusztráló szép jelvény
Pécs címerével, amelyet a város
az 1927. évi vándorgyûlésre készíttetett,
továbbá a pécsi bányamentõ
szervezet leírásához ábraként
leközölt régi bányamentõ jelvény,
a Duna Gõzhajózási Társaság
korából.
|
| |
|
| |
A
pécsi éremmûvészetet megjelenítõ,
szinte alkotó mûhelyévé kinõtt,
fiatalon elhunyt pécsi bronzöntõmester,
Balogh Imre munkássága az orvosérmészetnek
is értékes támasza volt, akinek Török
János által mintázott arcképérmét
az elõadó vetítette, bár a lexikonba
nem került be. A pécsi éremgyûjtõk
híradója, a Pécsi Dénár
is helyet kapott a lexikonban, amelyben eddig 10 szerzõtõl
összesen 102 orvostörténeti témába
illõ írás jelent meg.
Végül az elõadás bemutatta azt a
két szócikket, amelyet dr. Romváry Ferenc,
a lexikon fõszerkesztõje írt az elõadóról,
Süle Tamásról és e sorok írójáról.
|
Raýman
János |
|
|
|
|
|
|
„Újabb”
pécsi orvosi érmek XI.*
Lázár Gyöngyi: Lázár
Gyula
|
| |
|
|
|
Lázár
Gyula Levente (*Szend, 1938. február 19.) a Pécsi
Orvostudományi Egyetemen (POTE) szerzett diplomát
1962-ben. Ettõl kezdve egy munkahelyen, a POTE, majd
2000-tõl a Pécsi Tudományegyetem (PTE)
Általános Orvostudományi Kar (ÁOK)
Anatómiai Intézetében dolgozik. 1976-ban
a biológia tudomány kandidátusa, 1990-ben
az orvostudomány doktora lett. 1993 óta egyetemi
tanár, jelenleg professzor emeritusz. Anatómiát,
szövet- és fejlõdéstant oktat orvostanhallgatóknak
magyar és angol nyelven. Kutatási területe
a látórendszer anatómiája, a látás
útján kiváltható mozgásválaszok,
és az agy immunképességekkel rendelkezõ
sejtjeinek a vizsgálata. Tudományos munkásságát
angol és magyar nyelvû könyvfejezetek, és
dolgozatok sokasága õrzi. Érdemeit, egyebek
mellett Akadémiai Díjjal, Magyar Felsõoktatásért
Emlékplakettel, Mestertanár címmel, Széchenyi
ösztöndíjjal, Fáy András és
Szentágothai János Díjjal ismerték
el. Több magyar és nemzetközi tudományos
társaságban, illetve egyetemi szakmai bizottságban
töltött és tölt be vezetõ pozíciókat.
2001-tõl 2003-ig a PTE tudományos rektorhelyettese
volt. Egyik kedvtelése különbözõ
nemes anyagokból (fém, kerámia, kõ,
fa stb.) készült békák gyûjtése,
ami nem meglepõ, hiszen a központi idegrendszer
kísérletes vizsgálatának gyakran
használt alanyai a békák. Másik
kedvenc tevékenysége a fotózás,
melynek eredményeként most jelent meg a „Református
templomok Baranyában” c., tudományos igényességgel
összeállított, színes képekkel
illusztrált könyve. |
| |
| |
| |
|
|
Lázár
Gyula érmét 2000-ben mintázta Lázár
Gyöngyi. Az egyoldalas, Ø = 99 mm, öntött
bronzérem körirata LAZAR GYULA PROFESSZOR. Jobbra
nézõ portré, az öltözék
hajtókáin bevésve © LÁZÁR
GYÖNGYI mesterjegy, alatta pedig 2000 évszám.
Az alkotó az ábrázolt nõvére,
aki Kanadában él és autodidakta mûvész.
Eredetileg az érembõl egyetlen példányt
öntöttek az ábrázolt részére,
ezen a köriratban a vezetéknév ékezet
nélkül szerepel. 2003-ban újabb 5 db öntvény
készült, melyen már kitették az
ékezeteket (képünkön).
Megemlítjük, hogy Lázár Gyöngyi
az Anatómiai Intézet korábbi igazgatóját,
Szentágothai János professzort is megörökítette
egy 25x20 cm nagyságú bronz dombormûvön,
amely az ÁOK Múzeumában látható. |
Süle
Tamás |
(”Újabb”
alatt érti szerzõ azokat az érmeket,
amelyek a „Százötven év pécsi
orvosi érmei 1845-1995” c. könyvébõl
kimaradtak, vagy annak megjelenése után láttak
napvilágot. Természetesen azok az alkotások
nem kapnak helyet a sorozatban, amelyeket a Pécsi Dénárban
korábban már ismertettünk.) |
| |
|
|
|
| |
|
|
Egy
Ferenczy éremrõl |
| |
|
|
| |
|
|
Egy
fiatal nõ arcképét ábrázoló,
sajtolt rézlemez érem került a kezembe,
amelynek körirata: V. KORZÁTI ERZSÉBET
– MCMII MCML.
|
| |
|
| |
| Az
ábrázolt hölgy Vékes Ödönné
Korzáti Erzsébet, Szabó Lõrinc
kedvese. Korzáti Erzsébet Keszthelyen született
1902. június 25-én és Budapesten öngyilkos
lett 1950. február 12-én. Szabó Lõrinc
feleségének barátnõje volt, és
leányának nevelõje. 1924 körül
egymásba szerettek a költõvel. Kapcsolatuk
váltakozó hevességgel az asszony haláláig
tartott. Ferenczy Béni 1951-ben készített
egy érmet róla, aki azon kevesek közé
tartozott, aki tudott a kapcsolatról és ismerte
is a hölgyet. Szabó Lõrinc egy verses kötetet
adott ki „A huszonhatodik év” címmel,
amelynek borítóján szerepelt Ferenczy
érme, de a nõ nevének elhagyásával.
Az eredeti öntött bronzérmen szerepel a név,
mint ez látható Kovásznai Viktória:
Ferenczy Béni éremmûvészete címû
írásában. /Numizmatikai Közlöny.
106-107. (2007-2008) 143/. De a valódi érem
108 mm-es és FB 51 jelzésû. Domborított
változatát is bemutatja a katalógus,
de 75 mm mérettel. Az általam ismert és
az ábrán bemutatott érem viszont 62 mm
átmérõjû és jelzetlen. Tehát
az éremnek ezzel egy további változata
is létezik. |
| |
|
Raýman
János |
|
|
| |
|
|
Száz
éve írta a pécsi sajtó |
| |
|
|
| |
Úgy
látszik a nagyközönség tájékoztatása
szokatlan pénzadatokról 100 éve sem volt
ismeretlen. Az alábbi néhány sort a Pécsi
Közlöny, 1911. május 5-én kiadott
számából vettük át.
”Pénzverés és pénzforgalom
Az állami számvevõszék által
a hivatalos lap mai számában közzétett
kimutatás szerint a f. év elsõ negyedében
új érmeket egyáltalán nem vertek.
A pénzverés az évnegyedben, csak a forgalomra
alkalmatlanná vált érmék átverésére
szorítkozott. Forgalomra is kevés érmet
bocsátottak ki az évnegyedben, nevezetesen 2000
darab 2 fillért és 41 000 darab egy fillérest,
összesen 450 korona értékben. Ennek következtében
a korábban forgalomban levõ érmekkel
együtt a f. év elsõ negyede végéig
7.682 409 drb öt koronás, 60.046 012 drb egy koronás,
72.099 153 drb húsz filléres, 96.091 195 drb
tíz filléres, 358.268 897 drb két filléres
és 72.693 115 drb egy filléres képezi
a forgalom tárgyát, egészbe véve
30.329 916 korona 19 fillér értékben,
az öt és egy koronákból, valamint
a tíz és két filléresekbõl
készlet nincs.” |
|
|
| |
|
|
Új
könyv
Hans-Jürg Alfred Diessner:
Das deutsche Notgeld von 1914/1915
|
| |
|
|
| |
| Deutsches
Notgeld Band 11. Gietl Verlag. Regenstauf, 2010. 634 oldal. |
| |
Az
elsõ világháború kitörésekor
már megjelentek az elsõ szükségpénzek
Németországban. De részletes feldolgozásuk
Arnold Keller: Das deutsche Notgeld 1914 címû,
1956-ban kiadott munkája óta váratott
magára.
A most megjelent katalógus 451 helységben kibocsátott,
helységenként külön számozva
a címleteket és az eltérõ kiadásokat,
mintegy 6000 pénzhelyettesítõ jegyet
mutat be. Minden címletnél a fontosabb változatokat
(bélyegzés, sorszámozás, aláírás
stb.) is világosan elkülöníti.
A helységnevek az 1914-15 évben érvényes
német helységnevek szerint vannak csoportosítva.
De valamennyinél megtaláljuk a tartomány
neve mellett a késõbbi utódállamokban
használatos nevet is, mivel a két világháború
után a pénzeket kibocsátó helységek
egy része Franciaország, Oroszország,
Lengyelország területére került. |
| |
|
| |
A
bemutatott pénzjegyek nagy többsége nyomdatermék,
de találunk közöttük egyszerûbb
kiállítású, kézzel, vagy
írógéppel elõállított
jegyeket is. Többségük a helyi önkormányzat
kiadása, a kialakult aprópénz hiány
pótlására. De igyekeztek a katalógusba
a különbözõ cégek, intézmények
kiadásait is felvenni.
A színes ábrák megkönnyítik
az azonosítást, az ábra nélküli
jegyeknél viszont a színét mindig megadja.
Érdekes módon a pénzjegyek mérete
sehol nem szerepel, de az alkalmazott bélyegzések
méretét mindenütt megadja. Egy-egy kiadás
leírása rendszerint az elõállító
nyomda megjelölésével és a címletenként
kibocsátott mennyiségekkel fejezõdik
be. A katalógusban a kiváló darabokat
értékeli két változatban. Van-e
rajta érvénytelenítést szolgáló
felirat, vagy jelzés, vagy nincsen. Az érvénytelenítés
nélküli példányok árát
rendszerint magasabbra állapítja meg.
Kiváló, jól áttekinthetõ
és kezelhetõ munka. |
Raýman
János |
|
|
|
|
| |
|
|
Magyarországi
botveretek, vagy botcímkék 66. |
| |
|
|
| |
|
Lillafüred
A kör alakú lemezképet alul feliratszalag
kíséri. Ábrája a palotaszálló
lombos erdõvel keretezve. A feliratszalagon LILLAFÜRED
felirat olvasható. Alumíniumból készült
az 1960-as években. Eloxált változata
is létezik.
M.: 39 mm., Sz.: 41 mm.
|
|
| |
|
|
|
Lillafüred
Kör lakú vörösréz lemez. Kétoldalt,
a körbõl kinyúló leveles tölgyág,
egy-egy makkal díszítve. Középen
a Palotaszálló tornyos épülete látható,
elõtte parkos részlet a tóval, mögötte
erdõs hegyoldal. Alul ívesen LILLAFÜRED
felirat olvasható. Felül az eredeti készítõre
utaló felirat NAGY ISTÓK – LUDVIG Bp.
M.: 34 mm., Sz.:41 mm.
|
| |
|
|
Lillafüred
A veret egy tölgylevél alakját veszi fel,
amelyen egy makkra helyezték a képet és
a feliratot. A makk termésen a Palotaszálló
látszik felhõkkel, elõtte a tó
vize hullámzik. A felirat a termés kalapjára
került: LILLAFÜRED. A plakettet 1940 körül
készíthették, alumínium változata
az 1950-es években került a turista botokra. Eloxált
vas lemez változata is készült.
M.: 40 mm. Sz.: 32 mm.
|
|
|
Lillafüred
Csepp alakú címke, amelynek az alját
egyenesre levágták. Ábráján
hatalmas fákkal és bokrokkal ölelt Hámori
tó mögött a szálló tornyos
épülete látható. Az alsó
részén kertben LILLAFÜRED felirat olvasható.
Az 1950-es évek második felében készülhetett.
M.: 36 mm., Sz.: 33 mm-
|
Páger
János |
|
|
|
|
| |
|
|
Országos
Éremgyûjtõ Találkozó |
| |
|
|
| |
A
Baranya Megyei Éremgyûjtõk
2011. május 29-én (vasárnap)
8.00 – 13.00 között
A Hotel Pátriában (Pécs,
Rákóczi u. 3.)
Éremgyûjtõ találkozót
rendeznek.
Asztalfoglalás: Lang Ernõnél
mobil: 06-30-9395 158
email: langerno100@gmail.com
Az összejövetel idõtartama alatt büfé
várja a vendégeket.
A rendezvény helye megegyezik a
2010. augusztus 20-án megrendezésre került
MÉE 40-ik vándorgyûlésének
helyszínével. |
| |
|
| |
1.
Hotel Pátria az Éremgyûjtõ találkozó
helyszíne.
2. heti összejövetelünk
új helyszíne ( Iparos vendéglõ) |
| |
|
|
|
Szerkesztõk:
Hágen J. – Raýman J. – Süle
T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf
325
e-mail: info@pecsidenar.hu |
|
|
| |
|
| |
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs
- pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
- numizmatika |
